Bor, mámor, Balaton (3. rész)

Hamvas Béla így ír "A bor filozófiája" című művében: "Végül is ketten maradnak, Isten és a bor - Elhatároztam, hogy imakönyvet írok az ateisták számára. Korunk ínségében a szenvedők iránt részvétet éreztem és ezen a módon kívánok rajtuk segíteni. Feladatom nehézségével tisztában vagyok. Tudom, hogy ezt a szót, Isten, ki se szabad ejtenem. Mindenféle más neveken kell róla beszélni, mint amilyen például csók, vagy mámor, vagy főtt sonka. A legfőbb névnek a bort választottam. Ezért lett a könyv címe a bor filozófiája, s ezért írtam fel jeligéül azt, hogy: végül is ketten maradnak, Isten és a bor."

E kettősségre lelhetünk a Balatonnál is. Míg könnyed pihenésre vágyva latolgatjuk, merre is induljunk, hol találjuk meg a bort és a mámort, kibukhat, hogy oly helyen hol Istennek is feltétlenül jelen kell lennie. S hogy ez miért is van így, talán cikkünk végére kiderül.

Tihany felé vettük utunkat, ugyanis a Tihanyi-félsziget olyan szépségeket rejt, melyet a magyar embernek egyszer az életben biztosan látnia kell.

A Tihanyi-félsziget a lehető legjobb bizonyítéka az ember és a természet évszázados harmonikus együttélésének,s ennek egyik gyümölcse a levendula termesztés. Már, amikor beérünk a félszigetre nagy levendula mezők fogadnak és a dimbes-dombos táj hangulata rögtön magával ragad minket. De nem a vulkánok által alakított, megszelídült táj teszi Tihanyt igazán különlegessé, hanem az a mámor, melybe Hamvas Isten nevét rejti, s e mámor, melyet mi cikksorozatunkban könnyedségnek hívunk, beragyogja a félsziget minden egyes pontját, különösen a Tihanyi apátságot. Ha megállunk az apátság mellett és letekintünk a Balaton csillogó vizére, és hagyjuk, hogy elérjen minket a csönd, talán mi is megérezzük azt, amit a szerzetesek már évszázadok óta őriznek és ápolnak a sziklára épített templomban.

Árpád-házi I. András magyar király által 1055-ben alapított bencés apátság nemcsak a keresztény hit, hanem a magyar történelem és kultúra világítótornya is egyben. Az altemplomban található I. András királyi kriptája és az I. András király által kiadott Tihanyi alapítólevél magyar nyelvünk első írott emléke, melyet a Pannonhalmi Főapátság Levéltárában őriznek, de másolata megtekinthető itt is. Megrendítő ott állni az altemplomban és a beszűrődő fényben a csönd ölelésében elmélkedni arról, hogy eleink már majdnem ezer éve is ezen a helyen imádkoztak.

Nehéz elbúcsúzni ettől a felemelő helytől, de ha már el kell hagynunk Tihany csodálatos, titokzatos világát, forduljunk Paloznak irányába.

Paloznak Csopak és Alsóőrs között található kis település, mely a legtöbbek számára a Paloznaki Jazzpiknikről lehet ismerős. Paloznak azonban olyan kis gyöngyszem, mely önmagában is megér egy misét. A már ötezer éve lakott település egyik különlegessége Árpád kori római katolikus temploma, valamint a fekvése és vörös agyagos, homokos talaja, mely kiváló borok előállítását teszi lehetővé.

A kisközség Hild-díjat is kapott, melyet gyönyörűen rendezett településképének köszönhet. Amikor kis utcáin járunk, többször megfordul a fejünkben, hogy itt le lehetne élni egy szép életet. Mi egészen a Homola Pincészet borteraszáig bandukoltunk, ahol a balatoni panorámával bíró napozóágyakban élvezhettük a bort, mámort, Balatont.

Innen visszatekintettünk a Tihanyi-félszigetre, ahol a méltóságteljesen álló apátság felől fújó szellő azt üzente, megérkeztél e csöndben otthonra lelsz, itt béke van. Ez az a könnyedség, amit kerestél.