I. Sz. Turgenyev: Apák és fiúk

Következzen júniusi könyvajánlónk. Az orosz klasszikusok tán legnagyobbika, az Apák és fiúk, mely minden kor számára örök igazságokat fogalmaz meg. 

S milyen érdekes a világ! Turgenyev által megírt történet olvasása közben úgy érezzük, mintha minden folyton ismétlődne, mintha a regényben felvázolt konfliktusok maiak lennének.  "Az apák még hisznek a hitben, a szeretetben, szerelemben, családban, önfeláldozásban, polgári és emberi elhivatottságban, a fiúk már ábrándos lázadókként lépnek fel minden ilyesmi ellen." 

A mű komoly konfliktust tár az olvasó elé. Nem csupán a manapság már közhelyessé váló apa-fiú ellentétről van szó, - mely a generációs különbségekből fakad - sokkal mélyebb már-már kibékíthetetlen "idea-harcról" tudósít az író.

A teljes nihil, a semmit el nem ismerő, mindent tagadó, fiatalos düh és puszta, állatias erő áll szemben a principiumokat, érzelmeket, társadalmi kereteket megtestesítő arisztokráciával. A materializmus az idealizmussal, a hit a hitetlenséggel. 

Bazarov, aki ez ördögi irányzat (nihilizmus) mestere azonban saját csapdájába esik. Bár úgy tartja, hogy a szerelem haszontalan érzés, sőt mi több, még létezését is tagadja, beleszeret a gyönyörű, de annál fagyosabb Anna Szergejevnába. S mivel e szerelem teljesen ellentétes Bazarov életfelfogásával, a romboló erővel, mely alkotni nem, csak pusztítani képes, mint egy burjánzó tumor öli meg az ifjú Bazarovot. 

Végül az apák visszafogadják fiaikat, és elhangzik az a mondat is, mely a ma embere számára is vigaszul szolgálhat:

"A materializmus, amelyet önök prédikálnak, többször is volt már divatban, s mindig tehetetlennek bizonyult."